Gerendai Ida 1945-ben született Budapesten, művészeteket kedvelő és tehetséggel megáldott család első gyermekeként. Gimnazista korában néhány évig festett, elsősorban pasztell képeket készített. 1964-ben érettségizett és még abban az évben felvételt nyert a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karára. 1970-ben kapott orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel.
 

Az Egyetem befejezése után a Semmelweis Egyetem  II. sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében (jelenleg Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet) kezdett dolgozni, mely intézet megszakítás nélkül, élete végéig a munkahelye volt.

Anatómiát, szövet- és fejlődéstant oktatott orvostanhallgatóknak magyar és angol nyelven. Kutatási területe a neuroendokrinológia (a belsőelválasztású mirigyek idegrendszer általi szabályozása).

Egyetemi tanár (1997), az orvostudományok doktora  (1994), az MTA-Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai és Neuroendokrinológiai  kutatócsoportjának vezetője (1999-2011).

Akadémiai díj (1999), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997-2000), a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság főtitkára (1995-1998), majd elnöke (1999-2007). Az Európai Neuroendokrinológiai Társaság vezetőségi tagja (1998-2002), a Society of European Journal of Endocrinology végrehajtó bizottságának és a folyóirat által adományozott díj zsűrijének tagja (1997-2001), a Journal of Endocrinological Investigation szerkesztőség tanácsadója (2000-2004).A Román Orvostudományi Akadémia tiszteletbeli tagja (2001), az European Federation of Endocrine Societies alelnöke (2001-2005). A  Budapesten megrendezett Nemzetközi Neuroendokrinológiai Kongresszus főtitkára (1994), a 2007-ben  Budapesten megtartott Európai Endokrinológiai Kongresszus helyi szervezőbizottságának elnöke, a tudományos program-bizottság alelnöke.
 

Gerendai Ida az ifjúkori alkotás után, több mint negyven éven át nem foglalkozott aktívan a festészettel, ezen tevékenysége háttérbe szorult. 2006. augusztusában kedves és  nagyra becsült kolléganője születésnapjára lefestette a professzor asszony balatoni nyaralóját. Szakmai és tudományos munkája mellett ezt követően folyamatosan festett,  elsősorban akril képeket.

Az utóbbi évek folyamán több egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be műveivel nagy sikerrel. 2011-ben elnyerte a 16. Nemzetközi Miniatűr Kiállítás megosztott Műkedvelő-fődíját.